Kézdiszék gyötrelmes évei

 

A karácsonyi ünnepi (kicsit visszafogott), erdélyi könyvpiac míves kiadványát – Tóth László Kézdiszék 1917-1920 forgatagában, szemtanúk visszaemlékezéseinek tükrében című kötetét – kaphattam kézbe. A kiváló író-újságíró immár második írásában dolgozza fel a „feldolgozhatatlant”: Kézdiszék szenvedését az első világháborúban.

A ruhád megmondja, hova tartozol! – A viselet mint kulturális szimbólum

Oltai Kata  azt vizsgálta, hogy az egyes csoportok identitása miképpen válik láthatóvá vagy épp láthatatlanná az öltözékeiken keresztül. Szó esett arról is, hogy a domináns kultúra divatja miként nyomja el a szubkultúrák öltözködési normáit, és hogy ezekkel szemben hogyan lépnek fel az egyes csoportok. A divatban éppúgy megfigyelhetők kisajátítások, asszimilációk és ellenállási formák, mint más társadalmi folyamatokban.

„…A tiltott étkeket, megtagadjuk, és a hiú örömöket” * Nagyböjtről a Kossuth Rádió korareggeli műsorában

Böjti karikázó 

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora március első hetében a nagyböjti hagyományokkal foglalkozik. A zenei válogatásban az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételei szólnak.
A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek első márciusi műsorsorozatának középpontjában a nagyböjti időszakhoz kapcsolódó szokások állnak.

Az én falum a Kárpát-medencében


Ez az írás nem arról a csöndes, békés vidámságról szól, mint Gárdonyi híres könyve, Az én falum, hanem a tulajdonlásról. Mikor enyém egy falu? Ha egy Árpád-kori magyar azt mondta: az én falum, az annyit tett, hogy a falut a királytól kapta, és az ott élők verejtékének köszönhette a megélhetését, sőt vagyona gyarapodását. Ez a birtoklás egyfajta uralkodás. Ezt a világot elfújta a szél. Ne sirassuk.

Előkerült egy Van Gogh-festmény

Fotó: SOTHEBY’S/ARTDIGITAL STUDIO

Először mutatják be a nyilvánosság előtt Vincent van Gogh egyik festményét, miután több mint egy évszázadon át egy francia család magángyűjteményében volt.
A korai párizsi utcaképet ábrázoló művet március 25-én a francia fővárosban bocsátják árverésre, ezt megelőzően mutatja be a Sotheby's aukciósház Amszterdamban, Hongkongban és Párizsban.

Erdélyországi összegzés

A Hagyományok Háza erdélyi partnerszervezeteinek éves munkája.

A Hagyományok Háza 2020-ban is folytatta az erdélyi partnerszervezetei által összefogott, az élő néphagyományt támogató munkáját. A szerteágazó tevékenységet Tóth János, hálózatvezető foglalja össze.

Hatvan év gramofonlemezei hallgathatók meg az Országos Széchényi Könyvtár legújabb online adatbázisában

Bő fél éven belül immár ötödik online tartalomszolgáltatását indítja el az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). Ezúttal több mint 2600 digitalizált hangfelvétel válik meghallgathatóvá a nagyközönség és a kutatók számára legújabb, Hangtár elnevezésű digitális adatbázisunkban. A 2021. január 22-én, a magyar kultúra napján élesített szolgáltatás több mint 150 órányi archív hanganyagot tesz közzé az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtár gramofonlemez-gyűjteményének anyagából.

„KITESSZÜK A SZŰRÉT…” (Kárpát-medencei népművészeti pályázat)

 


Fotó: Bihari Napló

A Bihari Népművészeti Egyesület a Népművészeti Egyesületek Szövetségével és a Hagyományok Házával együttműködve meghirdeti a IX. Országos szűr-, szűrrátét-, nemezkészítő és szűcshímzés pályázatát. A pályamunkákat a szervezők február végéig várják. A részletekbe Gyönyörűné Erdei Judit, az Egyesület alelnöke avatja be az érdeklődőket. 

Kállay Ferenc a székelység őstörténeti kutatója a 19. században

 

Tóth László

 Méltatlanul keveset tudnak a kézdivásárhelyiek de a székelyek is arról a 19. századi történészről aki az elsők között tett közzé Székelyföldről átfogó történelmi tanulmányt. Azt még kevesebben tudják, hogy tizennégy évig itt élt köztünk Kézdivásárhelyen, Kállay Ferencről(1790-1863), nyugalmazott császári királyi hadbiró-kapitányról, őstörténészről, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjáról van szó. Maradandó értékű tanulmányokat és kutatási anyagot hagyott hátra a magyarság és székelység eredetének, történetének és nyelviségének kapcsán. Kállay volt az a történész aki szakemberként még kutathatta a kézdivásárhelyi levéltárat, ami 1834-ben a „nagy égéskor” megsemmisült.

Tizenhárom évet volt auditor (hadbíró) Kézdivásárhelyen a II. Székely Gyalogezrednél, nyugalomba vonulása után még egy évet vissza tért Kézdivásárhelyre.

A Jászságtól a Corvin térig (Portré Radics Ferencről)

Fotó: Papp Kornél

 

Csermák Zoltán

Radics Ferenc a  Magyar Állami Népi Együttes Zenekarának zenekarvezetője hosszú utat tett meg, míg az Együttes prímási posztján megállapodott. Művészetét 2009-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjével, 2019-ben pedig Liszt Ferenc-díjjal ismerték el. Családos, fia cimbalmosként viszi tovább a családi hagyományokat. Így beszél gazdag életpályájáról.

Alkategóriák

Alkategóriák

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog