Például Gottfried Benn

Szerző Ircsik Vilmos

A Nemzeti Alaptanterv ürügyén már hónapok óta tart az a nyilvánvalóan politikai indíttatású vita Nyírő Józsefről és Wass Albertről, amelynek semmi köze sem az irodalomhoz, sem az irodalomoktatáshoz. Éppen ezért érdemes megnézni, hogy egy másik országban vajon milyen sors jut osztályrészül egy szintén „náci bűnökkel” vádolt írónak.

 

Ez a másik ország történetesen éppen Németország, a szerző pedig a XX. századi világirodalom kiemelkedő alakja, Gottfried Benn (1886–1956). A polgári foglalkozását tekintve bőrgyógyász Benn élete nagy részé-ben tanult szakmájával kereste kenyerét, így betegei révén közvetlen kapcsolatban állt a valósággal, és az emelkedő életszínvonalat tapasztalva hatalomra kerülése után egész pontosan másfél évig még látott fantáziát Hitlerben. Ezt a véleményét Az új állam és az entellektüelek című rádió-előadásában a nyilvánossággal is megosztotta 1933 áprilisában. Kijózanodása nagyon hamar bekövetkezett, már 1934 végén belátta tévedését, amit persze már csak jóval szűkebb körben tehetett meg. Válaszul 1935-ben kizárták mind a birodalmi írószövetségből, mind az orvosi kamarából, és publikációs tilalommal sújtották, ám ennek ellenére Németországban maradt. Hogy meg tudjon élni, saját szavai szerint „az emigráció arisztokratikus formáját” választva katonaorvosként reaktiváltatta magát. A háború után aztán az amerikaiak tették feketelistára, ő maga pedig ismét bőrgyógyászként kezdett dolgozni Nyugat-Berlinben. 1948-ban, majdnem másfél évtizedes hallgatását megtörve Svájcban adta ki Statikus versek címen újabb kötetét, amely a líraiság olyan tökélyére jutott, hogy nevét többé nem lehetett elhallgatni, sőt egy csapásra hihetetlenül népszerű lett az olvasók körében. Egy kritikusa szerint a korabeli Európában alig volt olyan város, ahol legalább egy fiatalember ne rajongott volna érte, vagy ne írt volna verseket az ő modorában.


Németországban köztudottan nem ismertek, s ma sem ismernek tréfát a hitleri örökség felszá-molásában, nem bántak kesztyűs kézzel a gyanúba keveredett prominens személyekkel, írókkal, művé-szekkel, sportolókkal, tudósokkal sem. A német irodalomtörténet Gottfried Benn 1933 áprilisától 1934 végéig tartó ominózus másfél esztendejét is számon tartja, de nagyságát, jelentőségét senki nem vonja kétségbe. A témában járatlan politikusok pedig soha, még véletlenül sem szóltak bele örökségének megítélésébe.

Szabó Lőrinc és Keresztury Dezső már az 1930-as években fordította verseit, majd hosszú csendet követően gazdag életművéből 1991-ben jelent meg egy karcsú verseskötet az Európa Könyvkiadónál. És ha már a Nemzeti Alaptantervvel kezdtük: a Mohácsi Károly és Vasy Géza szerkesztésében 1999-ben megjelent Irodalmi szöveggyűjtemény a középiskolák negyedik osztálya számára szintén tartalmaz két Benn-verset: Férj és feleség átmegy a rákbarakkon és Statikus versek. Az előbbit Szabó Lőrinc, az utóbbit Nemes Nagy Ágnes fordította. Ajánlom ezt a nácizó dilettánsok figyelmébe, akik számára persze Gottfried Benn éppen olyan ismeretlen, mint Nyírő József vagy Wass Albert.

Eredeti szöveg orzágút.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog