Erdélyországi összegzés

Kategória: Kultúra

A Hagyományok Háza erdélyi partnerszervezeteinek éves munkája.

A Hagyományok Háza 2020-ban is folytatta az erdélyi partnerszervezetei által összefogott, az élő néphagyományt támogató munkáját. A szerteágazó tevékenységet Tóth János, hálózatvezető foglalja össze.

 

A 2020-as év nagy reményekkel indult, hiszen a kidolgozott terveink forrása is biztosítottnak tűnt. A pandémia miatt viszont tavasszal nekünk is újra kellett gombolni az életünket. Kollégáink ekkor kiváló ötletekkel próbálták orvosolni a helyzetet, így földrengésszerű változást nem kellett megélnünk sem Erdélyben, sem pedig más országrészben. A saját és a köz érdekében maximálisan alkalmazkodtunk a mindenkori és a területileg hatályos jogszabályokhoz, így majd’ minden rendezvényt meg tudtunk valamilyen szinten szervezni. Természetesen nekünk is meg kellett hallanunk az idők szavát a kiszélesedett online térben. Viszont e nehéz helyzetben számos tapasztalattal lettünk gazdagabbak, s ezt a tudást a későbbi ’békeidőben’ is kamatoztathatjuk. Igen, el kell fogadnunk, hogy az emberek elérése – bekapcsolása az élő népi kultúra művelésébe és éltetésébe – ezeken a csatornákon sokszor hatékonyabb, mint a megszokott hagyományos módszer.

Az első félév fókuszában az oktatások álltak: elindultak az újabb, a partnereink által megszervezett tanfolyamaink, foglalkozásaink. Ismert, hogy Erdélyben nincs meg az az alapfokú iskolákat működtető intézményes hálózat, mint az anyaországban, így a stratégiai partner-szervezetekre hárul ez a feladat.

A gazdag palettáról kiemelem a hangszer-, a néptánc-, népiének-, népmesemondás oktatást. Az utóbbival kapcsolatban említem meg az elmúlt év végén kiadott Kibédi népmesék Ráduly Jánostól című kötetet, és a Csak tiszta forrásból. Magyar Népdalok III. kötetét, ami nagyban segíti ezt a munkát.

A Hagyományok Házának Erdélyben nincs saját fesztiválja, viszont a sok évtizedes múltra visszatekintő rendezvények szervezésében partnerként veszünk részt. Ezek egy része – a nyári könnyítések nyomán – megvalósult, közülük aláhúzom a Vásárhelyi Forgatagot, a Mera World Music Fesztivált. Más rendezvények, így például a gyergyói FeltöltŐ Fesztivál elmaradtak. A felszabaduló energiáinkat viszont más területeken tudtuk hasznosítani, itt kell megemlítenem a szórványvidékek kollégiumainak nyújtott hathatós kiegészítő segítséget.

Az online munkáinkból figyelemre méltó a Romániai Magyar Néptánc Egyesület szervesében megvalósult III. Erdélyi Koreográfusok Találkozó. A rendezvényen egy konferenciát is tartottak, melynek középpontjában – a hitelesség tükrében – a néptánc színpadi megjelenítésének technikai és formai követelményei álltak. Az élőben megtartott szimpóziumon neves erdélyi szakemberek adtak elő, az elhangzottak online formában is elérhetővé válnak minden érdeklődő számára. Kiemelném még az online munkáink közül az Élő Népművészet Kiállítás megvalósítását, valamint azokat a módszertani anyagokat, melyek az e területen működő szakmákat segítik, mind a kézművesség, mind pedig a folklórműfajok területén. Így született például több népdalgyűjtemény, emellett Erdély kistájait bemutató sorozat indult. Itt említenék egy mezőségi, családi kötelékek megerősítésére irányuló „Mezőség arcai a XX. században” című kezdeményezést is, amely a családi hagyatékokban fellelhető fotók és dokumentumok digitalizálását és bemutatását tűzte ki céljául.

Végezetül a Lipinka nevű online programra térek ki, ez a kezdeményezés a hagyományos népművészeti tevékenységek élményalapú, komplex oktatásában támogatta a pedagógusokat és az oktatókat.”