Erdély sportéletének nehézségei Trianontól a második bécsi döntésig

A trianoni döntést megelőzően a román királyságban (úgynevezett Regát) nem létezett komoly, magas szintű sportélet, példa erre, hogy az olimpiai mozgalomban Románia részt sem vett az 1924-es játékokig.
A trianoni békediktátum, a virágzó erdélyi sportéletet is derékba törte. Igyekeztek minden ami magyar vonatkozás háttérbe szorítani. 1918 után azonban Erdélyben mind a magyar sportélet, mind a sportirodalom meglehetősen nehezen indult be. Kolozsváron például a román katonai hatóságok egy 1919. június 23-i rendelettel mindennemű sporttevékenységet betiltottak, s ezt a tilalmat csak 1920 augusztusában oldották fel. A közbenső időszakban elsősorban Arad és Temesvár sportegyesületeibe átigazolt egykori KAC- és KEAC-versenyzőkről tudunk. A sportrendezvényeket ennek ellenére az erdélyi lapok kivétel nélkül rendszeresen népszerűsítették, s tudósítottak a jelentősebb, elsősorban helyi vonatkozású eseményekről, az eleinte ritkább, majd egyre gyakoribb nemzetközi mérkőzésekről. (Szék-helyek/Wikipedia)


Szerző: Killyéni András-Péter

Erdély sportéletének nehézségei Trianontól a második bécsi döntésig

“A KAC nem rekordereket akar termelni, hanem a fiatal nemzedeket akarja testileg lelkileg előkészíteni arra, hogy megállja helyét az életben. Sajnálattal állapította meg, hogy a fiatal magyar egyetemi hallgatók többségi egyesületekbe iratkoznak be."
(Ellenzék, 1938. március 9.)

Bíró Ferenc, a Kolozsvári Atlétikai Club (KAC) főtitkára az egyesület 1938-as tisztújító közgyűlésén foglalta össze imigyen Erdély talán legemblematikusabb sportegyesületének helyzetét. Valójában a kijelentés mögött ott található az akkori, közel húsz év erdélyi ma magyar sportélet minden baja, fájdalma és vergődése. A magyar sport egyesületek, hiába éltek a trianoni döntés előtt élénk, fejlett életet. a közhatalom váltást követően immáron nem a fejlődésnek, hanem a magyar közösség megmaradásának lettek eszközei. Az elsődleges cél nem a győzelem volt, hanem az emberré válás és szülőföldön való megmaradás biztosítása a sport által. Ugyanakkor a magyar egyesületek mellett ott vannak a rendszer által támogatott „profi klubok", amelyek mindig is pénzes alternatívát jelentettek. Valójában erről szólt Erdély sportélete az 1920-as Békediktátum és a II. világháború kezdete az 1940-es évek között: anyagi nehézségek, sportinfrastruktúra hiánya, sportvezetők meghurcolása, a magyar-magyar sportkapcsolatok (az anyaországgal) ellehetetlenít tése. A nehézségek ellenére ugyanakkor a regionális sportélet a magyar közösség katalizátora lett, ahol a sportszeretó közönség folytonosan bíztatta kedvenceit, a sportegyesületek körül pedig pál dás kulturális élet alakult ki. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a sport a magyar közösség és a román többség közötti kapocs lett, hiszen minden ellentét és nehézség ellenére a sportklubok rendszeresen versenyeztek, megmérkőztek egymással, így a sport a két közösség közötti érintkezés eszköze volt.

Folytatjuk

Forrás: Trianon 100/ A trianoni békediktátum hatása a magyarság sportjára 2020 90. oldal. A Magyar Sporttudományi Társaság kiadása.

A kép forrása: Killyéni András, A kolozsvári sportélet hőskorának képes története

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog