Hargita – A székelyek "Szent-hegye"

 

A Madarasi-Hargita a székelyek „szent hegye”. Az 1801 méteren fekvő csúcsról szinte belátni egész Székelyföldet, az Erdélyi-medencét, tiszta időben a Fogarasi-havasokat is. És ha már „kultikus hegysége” és zarándok helye Székelyföldnek akkor nem hiányozhat onnan az emlékmű, kereszt és a kopjafa.

Az elmúlt évek vitái során két tábor körvonalazódott: az érintettek egy része teljesen eltakarította volna a kopjafákat, a másik része pedig teljes mértékben ellenezte, hogy bárki hozzányúljon ezekhez. Végül sikerült megoldást találni, hogy miként tud összhangban lenni a természet és egy szakrális tér oly módon, hogy bármelyik rendeltetés jelentősen sérülne.

2018-ban született elképzelések szerint a csúcson közel 300 négyzetméteres teret alakítanának ki, amit egy kisebb kőfallal határólnának körbe. A kőfalon belül négy kereszt és 64 kopjafa kapna helyet, utóbbiak két sorban a kő fal mentén lennének elhelyezve, a tér közepén egy harangláb típusú kilátó is épülne.  A négy kereszt Csíkmadaras, Kápolnásfalu, Zetelaka és Szentegyháza községeknek állít emléket, a 64 darab még jó állapotban levő kopjafa pedig a 64 székely vármegyét szimbolizálja.

 Aki oda felmászik és lenéz székelyföldre képzeletében kirajzolódhat egy másik hasonló szakrális hely Csíkszeredát és Kézdivásárhelyet összekötő út mentén  kialakított emlékhely ,több száz kopjafával az 1848-ban hősi halált halt székelyek emlékére,ami mára már szintén zarándokhely lett.

A Madarasi-Hargita, azaz a "székelyek szent hegye" csúcsának (1801 m.) közelében, ettől kissé nyugatra lévő ormon avatták fel 2014 Pünkösdjén a Szarvas városa által adományozott Turul-szobrot. 

Nem véletlenül nevezik a székelyek „szent hegy nek” a Hargitát, amelynek legmagasabb csúcsa, a Madaras amely olyan zarándokhely ahová  egyszer – éljen bárhol is – minden magyar embernek el kell jutni. A természet szinte az ölébe veszi az embert és “újjászületést nyújt neki”. 

A legnagyobb székelynek is nevezett Orbán Balázs így ír a 19. század második felében a  székelyek „szent hegyéről”:

“E havas hosszú lánczolata csak nem párhuzamosan vonul el a határszéli Kárpátokkal, egy sokkal szilárdabb és nemesebb anyagu belső véd falát képezve a hon keleti határának. E nagyszerű havas zöme az egész székelyföldet, s fél Erdélyt befutó hegy lánczolatoknak, onnan mint középpontból oszlanak szét a hegysorok minden irányban, onnan erednek a völgyeket termékenyítő patakok, ott teremnek a drága érczek, ott tenyésznek a sudar fenyvesek, de annak az ég felhői közé felnyúló tetején szülemlik a vihar, onnan támad a mindent elsodró szélvész és árviz is, azért a székely félelmes tisztelettel tekint mindig ezen három csúcsos ős havasra, melynek tetejét hó ezüstözi gyakran még akkor is, midőn alant ért kalászt lengetnek a szellő fuvallmai. Ezen havas egészen székely, s én mint olyan valódi székely gobé, nem állhatok ellent a vágynak, hogy annak e bérczes kis hazába mindenüvé el látszó viharos tetejét meg ne másszam(..).” (Orbán Balázs: A Hargita /részlet/)

Tóth László

Fotók: Tóth László

 

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog