Porladó épített örökségünk

Kategória: Kultúra

Fotó: Horatiu Cocis

Az elmúlt napok esőzései nyomán összeomlott a Bay-kastély az erdélyi Ördögkúton - közölte csütörtökön az Agerpres hírügynökség. Horatiu Cocis múzeológus szerint összeomlásával pedig a gyűlölet, a felelőtlenség és a műveletlenség győzött.

 A 19. század közepén neoromantikus stílusban épített kastélyban kőhalom és malter lett.

 

Az államosítás után a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet székháza működött. Az épület 1990 után gazdátlan maradt és romossá vált. Egy 2018-ban végzett felmérés szerint már csak kilenc százaléka állt. A község polgármesterének a többször megismételt kérésére 2019-ben törölték a műemlékek országos lajstromból.

    Cristian Oros polgármester az Agerpresnek elmondta: hosszabb távon azt tervezik, hogy a kastély helyén építsék fel a polgármesteri hivatal új épületét.
    A Bay-kastély utolsó tulajdonosa Bay Ferenc volt, aki a második világháború végén elmenekült a faluból. A szilágysági földbirtokost a román hatóságok felelősnek tartották azért, hogy 1940-ben a faluba bevonuló magyar honvédség vérengzésének 86 helybéli esett áldozatul. A település korábbi elöljárója közölte: a faluban nem nézik jó szemmel az egykori háborús bűnös birtokát.

A kastély a 90-es évek elején


    A kastély összeomlására a Szilágy Megyei Történeti és Művészeti Múzeum kutatója, Horatiu Cocis hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében. A muzeológus szerint a kastély a helybeliek lassú és vágyott rombolásának esett áldozatul. Összeomlásával pedig a gyűlölet, a felelőtlenség és a műveletlenség győzött. Cocis nem tartotta elfogadhatónak azt, hogy a helyi közösség egy műemlék épületen torolta meg mindazt, ami 1940-ben történt.
    A Bay-kastély két épületszárnyból állt, amelyeket a velencei Sóhajok hídja mintájára épült átkelő kötött össze.


Fotó: Horatiu Cocis

 

A 3D virtuális képet láthatják a linkre kattintva, ezt sem a műveletlenség de még a buldózer sem tudja lerombolni.

Itt tekinthető meg.

A 90-es évek utáni családtörténet
A Rompres szerint a Szilágy megyei Ördögkút /Treznea/ községben feszült helyzet alakult ki: a lakosság attól tart, hogy az 1946-ban Kolozsváron háborús bűnösként elítélt Bay Ferenc földesúr örökösei a földtörvény értelmében földet kaphatnak vissza a faluban. A gróf egyik dédunokája a ma kizárólag románok lakta faluban az örökös 50 hektár földet és 30 hektár erdőt igényelt vissza a polgármesteri hivatalhoz benyújtott kérelmében a hajdani birtokból. A falu polgármestere "kiszámíthatatlan következményeket" helyezett kilátásba arra az esetre, ha az igénynek helyt adnának. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt "hivatalos" szárnyának vezetője nyilatkozatot adott ki az "ördögkúti helyzettel" kapcsolatban. Nyilatkozata azt mutatja, hogy a "magyar kérdésben" nincs érdemi különbség az RNEP általa vezetett erői és az elnökévé Funart deklaráló szárnya között. Valeriu Tabara nyilatkozatában azzal vádolta a "bestiális atrocitásokban" vétkes Bay Ferenc utódait, hogy "szégyentelenül és érzéketlenül" követelik vissza jogaikat "több száz hektárnyi erdőre és földre". Ezt a Parasztpárt felelőtlensége tette lehetővé az egységpárti elnök szerint, aki hozzáfűzi, hogy az ilyen akciók "sértik a román nép méltóságát és lábbal tiporják az ország alapvető nemzeti érdekeit". A Parasztpárt "feltehetőleg elfelejtette a horthysta csapatoknak a magyar grófok segítségével Erdély területén elkövetett borzalmas bűneit" - olvasható Tabara nyilatkozatában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),1998 jan. 14./

Forrás: facebook Horatiu Cocis, udvardy.adatbank.transindex.ro, mti