Magyarfülpös

 

Két erdélyi Isten háza mennyezetének rekonstrukciója készült el az idén. A magyarókereki és magyarfülpösi munkákról Ament Éva bútorfestő, a Hagyományok Háza oktatója számolt be.

 

 

 „A magyarókereki mennyezet ismételt megfestésére a Kallós Zoltán Alapítvány keresett meg minket. Ennek előzménye, hogy Válaszúton rendszeresen tanítok bútorfestőket, így már kialakult egy hozzáértő csapat, aminek tagjaival szinte ’kampányszerűen’ festünk meg egy-egy mennyezetet. Szembesülnünk kellett viszont azzal a ténnyel, hogy a faanyag ára napjainkban igen magas, ez esetben mintegy másfélmillió forintot tett ki; egy szponzor segítségével viszont két táborban – a békéscsabaiban és a válaszútiban – már a feladatra koncentrálhattunk. Természetesen némi kutatómunka és alapos előkészítés előzte meg a konkrét munkát. A végeredmény húsz ember kezét dicséri, azonos nyelvet beszéltünk, hiszen mindegyikük a tanítványom volt. Az elkészült anyagot átszállítottuk Magyarókerekére, az utómunkák során még kiegészítő táblákat, szegélyléceket, takaróléceket készítettünk. Az ötvenöt kazettából álló mennyezetet december 4-én avatták fel, az ünnepséget Kató Béla püspök is megtisztelte jelenlétével.

A magyarfülpösi rekonstrukciót az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kezdeményezte. Egy 1642-ben épült mennyezet festettük újra,hiszen az eredeti kazetták nagyrésze egy vihar következtében – a tetővel együtt – semmisültek meg. Csupán öt eredeti kazetta állt rendelkezésünkre, amiket több mint száz éve adtak el az Iparművészeti Múzeumnak, majd a Néprajzi Múzeumba kerültek. Jelenleg a darabok a sárospataki Rákóczi Múzeumban láthatók. E kiállított tárgyakat a Néprajzi Múzeum tizenegy másik kazettával egészítette ki, de ezek eredete nem igazolt. Munkánk során még egy 1896-os – egy kántortanító által készített – tusrajzra támaszkodhattunk. Az engedélyek beszerzése után látogattam el Sárospatakra, ahol már színkódokat is kikeverhettem. Visszafogott színeket regisztrálhattam, s munkánk során törekedtünk az eredeti árnyalatok visszaadására. Októberben tíz tanítványom segítségével fejeztük be a munkánkat: ötvennégy kazetta készült el. Még nem tudjuk, hogy e kazetták mikor kerülnek a helyükre, mivel az Árpád-kori templom kiemelt műemlék, a tetőzetét nem régen újították fel, s régészeti munkákat is folyamatosan végeztek az Isten házában. A tiszteletes úr nagyon lelkesen támogatott minket, s a helyszínt is ő biztosította munkánkhoz. Különös élményt jelentett számunkra, hogy abban a faluban dolgozhattunk, ahol a kazetták végleges helyükre kerülnek, s a gyülekezettel is találkozhattunk.

Dr. Csermák Zoltán

Magyarfülpös

Magyarókerek

---

 

Magyarfülpös

Szászrégentől 9 km-re délnyugatra a kolozsvár-szászrégeni országút mellett az Egres-patak bal partján fekszik.
1319-ben Nagfilpus néven említik először. A falu régen a templom környékén a Kóródvár alatt állott, de az országút építésekor lejjebb húzódott. Református temploma a falu nyugati részén áll, a 15. század második felében épült. 1912-ben egy szélvihar megrongálta, ekkor kazettás mennyezetének megmaradt darabjait Budapestre szállították. 1910-ben 839, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni alsó járásához tartozott. 1992-ben 857 lakosából 537 román, 265 magyar és 55 cigány volt. 2011-ben 836 lakosából 417 román, 209 magyar, 181 cigány volt.

Magyarókereke

Mogyoró erdő nevét az oklevelek 1437-ben p. Monorokerek néven említették először.

1507-ben és 1523-ban p. Monyorokereke néven említették. Ekkor a Szentkirályi, Radó, Madarászi, Tótőri, Középlaki és más köznemesek birtoka volt.

1554-ben Sebesvár tartozékai közé tartozott és Bonchidai Bánffy Mihály birtoka volt, később pedig a gyalui vártartomány faluja volt. 1760–1762 között Magyar Kereke néven volt ismert, 1808-ban Magyarókerék, Majero, 1861-ben Magyarokereke, 1913-ban Magyarókereke néven írták.

1910-ben 596 lakosa volt, melyből 247 fő vallotta magát magyarnak (41,4%), 349 oláhnak (azaz románnak; 58,6%), mindezen lakosok közül a többség, 457 értett magyarul. A vallási megoszlás: 7 római katolikus, 351 görög katolikus (a románság többnyire), 233 református (a magyarok zöme), 5 ortodox. A falu etnikai szerkezete jól tükrözi, hogy a falu Kalotaszeg "széle", és érintkezik a jórészt románlakta Bihar-hegységgel. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.

Temploma 1273-ban épült. A templomot a reformátusok a 16. században újjáépítették, azonban 1661-ben a tatárjárás alatt a faluval együtt megsemmisült. A hívek adományából 1728-ban épült fel az új templom, melyet 1746-ban újítottak fel. 1904-ben az Umling Lőrinc által festett régi famennyezet kazettáinak nagy részét előbb a budapesti Nemzeti Múzeumba szállították, majd 1936-ban a budapesti Néprajzi Múzeumba. A templom értékes faberendezése szintén az Umling család munkája.

(Wikipedia)

• < Előző
• Következő >