A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora október utolsó hetében a magyar néphagyományban is megjelenő huszárság történetét mutatja be. A zenei összeállításban szatmári vonósbandák muzsikálnak.

 

 

 

A Kossuth rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora az október végi sorozatában a huszárság történetével foglalkozik.

A magyar huszárság eredete a történelem homályába vész. Maga a szó valószínűleg a szerb nyelvből érkezett, és rajtaütő lovas rablót jelentett. Azt a magyarázatot, mely szerint a huszár név a „húsz” szóból ered, a tudomány nem fogadja el. Ez azon alapulna, hogy Zsigmond király rendelete szerint húsz jobbágyonként egy-egy könnyű felszerelésű lovas íjászt kellett kiállítani. Mindenesetre Mátyás király fekete seregében a könnyűlovasságot már huszárokként említették, akik nemes ifjak és urak által vezényelt katonák voltak.

I. Ferdinánd király regnálása alatt jelentek meg először horvát és bosnyák zsoldosokból összeállított huszárcsapatok Európa hadszínterein, ahol a nép őket, nemzetiségükre való tekintet nélkül „Kroaten”-nek, azaz horvátoknak nevezte. Az 1546-47-es schmalkaldi háború döntő csatájában már magyar huszárok is harcoltak, sőt ők fogták el a Habsburgokkal ellenséges szövetség fejét, János Frigyes szász választófejedelmet. Későbbi királyaink alatt is harcoltak magyar huszárseregek a német és olaszországi hadszíntereken, és igen sokszor ki is tüntették magukat bátorságukkal.

A Rákóczi-szabadságharc alatt mind II. Rákóczi Ferenc fejedelem, mind pedig a vele szemben álló I. József huszárcsapatokat állított föl részben magyar, de jobbára horvát katonákból. A szabadságharc bukása után Bercsényi László, a fejedelem testőr századosa Franciaországban saját, máig fennálló huszárezredet hozott létre, s később ennek mintájára szervezte meg az egész francia könnyűlovasságot. A XVIII. századtól kezdve gyakran neveztek ki más nemzetiségű tiszteket a magyar huszárezredekhez. Ezek az elöljárók – nem ismerve a lovas katonák szokásait, jellemét –, a durva és sokszor igazságtalan bánásmóddal annyira elkeserítették a magyar tiszteket és legényeket, hogy sokan Poroszországba szöktek közülük, és ott a porosz király magyar mintára szervezett huszáralakulataiba álltak.

Történelmi emlékezetünk számos legendát, hősies történetet őrzött meg a leghíresebb huszártisztjeinkről, a bukovinai székelyeket letelepítő Hadik Andrásról, Simonyi „Óbester” Józsefről, Fráter Lórántról, a nótás kedvű huszárkapitányról, vagy Kováts Mihályról, akit az amerikai lovasság atyjaként is emlegetnek. Manapság Kárpát-medence szerte működnek hagyományőrző huszárezredek, amelyek öltözetükkel, történelmi játékaikkal, bemutatóikkal emlékeznek meg az egykor Európa-szerte elismert magyar lovas katonákról.

 

Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor

Műsorvezető: Pénzes Géza

Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)

A műsor interneten elérhető:www.mediaklikk.hu/mediatar/

 

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog