Gurzó K. Enikő

Kolozsváron a magyar nyelvű egyetemi oktatás százötven évét ünneplik a héten, hiszen 1872. október 12-én jelent meg az az uralkodói rendelet, amelynek alapján megnyílhatott a városban a magyar királyi egyetem. A kolozsvári magyar felsőoktatás azonban ennél sokkal régebbi. Az intézmény önállóságát a kommunizmus első éveiben szüntették meg, és azt máig nem kapta vissza.

 

A Kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata konferenciával, könyvbemutatókkal és kiállításokkal ünnepli az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás százötven évét október 12. és 14. között. Az ünnepélyes megnyitót a Kiválóság ma című tudományos konferencia követi, amelyen az egyetem oktatói és meghívott vendégtanáraik tartanak előadásokat.

A háromnapos rendezvénysorozat részeként több könyvet is bemutatnak, köztük Gaal György irodalom- és helytörténész egyetemtörténeti kötetét, A Szegedi Tudományegyetem és elődei története című kiadvány második részét, valamint A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig című könyvet. 

Az egyetem főépületének előcsarnokában az érdeklődők egy egyetemtörténeti kiállítást is megtekinthetnek.
A BBTE magyar tagozata arra emlékezik ezeken a napokon, hogy 1872. október 12-én született meg az az uralkodói rendelet, amely jóváhagyta a kolozsvári magyar királyi egyetem működését. Az alapokat olyan tudós tanárok tették le, mint Fehér Lipót, Farkas Gyula, Riesz Frigyes, akiknek a nevével ma is találkozik az, aki matematikát tanul a világ valamelyik felsőoktatási intézményében, nyilatkozta az Erdélyi Figyelőnek Soós Anna rektorhelyettes.

A pontosság kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a kolozsvári egyetemi oktatás a XVI. századig vezethető vissza. 

Dávid Ferenc reformátor istentagadási pere és elítéltetése volt az a pillanat, amikor Báthory Kristóf fejedelem cselekvésre szólította fel királyi öccsét, Istvánt. Az első tizenkét jezsui­ta 1579. szeptember 14-én indult útnak Lengyelországból Erdélybe, hogy Kolozsvárott neveljék, oktassák az ifjúságot. Erdélyi tartózkodásuknak az 1579-es tordai ország­gyűlés biztosított törvényes alapot.

A kolozsmonostori bencés apátságban telepedtek meg, a lakosság valósággal tódult hozzájuk, írja Illyés Elemér történész. Az elismerés, amely munkájukat kísérte, rávette a fejedelmet, hogy bevigye őket Kolozsvárra. Megkapták a Farkas utcai ferences zárdát és templomot, iskola céljára a szomszédos klarisszák házát és telkét. 

Az alapítólevelet 1581. május 12-én adta ki számukra a király, olyan kitételekkel, hogy a hallgatók mesteri és doktori fokozatot is nyerhessenek. Itt tanult a kálvinista családba született Pázmány Péter is.

A jezsuitáknak Erdélyből való kiűzetésével, az akadémia és a szeminárium lerombolásával lezárult a kolozsvári egyetem történetének első fejezete. Egy második, nyugalmasabb időszak 1698-ban kezdődött, amikor a jezsuiták újra megnyitották kolozsvári akadémiájukat. Ennek végét Kelemen pápa 1773-as bullája jelentette, amely eltörölte a rendet.

A kolozsvári egyetemet Mária Terézia szervezte át. Piarista irányítás alatt Királyi Akadémiai Lyceum néven működött 1784-ig, amikor II. József eltörölte az intézmény egyetemi jellegét. Végül 1872. október 12-én Ferenc József szentesítette az országgyűlés egyetemalapítási határozatát, így jött létre október 14-én a Farkas utcai épületben a Ferenc József Tudományegyetem. Első rektora Berde Áron volt, s 269 hallgató látogatta.

Mindez 1919. május 12-ig tartott, amikor a román állam kisajátította az intézményt, és I. Ferdinánd király névvel 1940-ig működtette. A magyar egyetemet Szegedre költöztették, de a második bécsi döntés után visszahelyezték Kolozsvárra. Újabb fordulatot 1944. október 25. hozott, amikor a szovjet és román csapatok elfoglalták Észak-Erdélyt, és 1945. május 29-én a magyar egyetemet egy leány­gimnáziumba száműzték.

 Az önálló magyar Bolyai Tudományegyetem 1945. június elsejei létrejötte és elhelyezése a központi, Farkas utcai épületben az erdélyi magyar közéleti személyiségek kitartó küzdelmének köszönhető.

Az egyetem helyzete azonban tovább romlott. A román minisztertanács utasítására az orvosi fakultást Marosvásárhelyre irányították, az Erdélyi Múzeum Egyesület nagy értékű tudományos gyűjteményeit lefoglalták, a magyar állampolgárságú tanárok többségét kiutasították az országból. A „Bolyait” 1959-ben beolvasztották a román Babes–Bolyai Tudományegyetembe. Négy egyetemi tanár, köztük Szabédi László költő öngyilkos lett.

A magyar karokat az 1989-es forradalom után indították újra. Történt ugyan kísérlet az önállóság megszerzésére, de nem vezetett eredményre. 

Forrás: Magyar Nemzet

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog