erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Tovább keménykedik az Európai Bizottság


Nesze nektek (Jean-Claude Junker EB elnök)

Újabb szakaszba lépett a jogsértési eljárás az Európai Bizottság (EB) az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt. Júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

 

 

A brüsszeli testület közölte, hogy úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.

Az EB júniusban indította meg a jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az uniós tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.

Az akkor megküldött hivatalos felszólító levelekre érkezett válaszok azonban nem találtattak kielégítőnek, mivel egyiket sem kísérte arra vonatkozó tervezet, hogy az érintett országok megkezdenék az áthelyezéseket - tájékoztatott a bizottság szerdán.

Mint írták, a kapott válaszlevelekben szereplő érvek - például a menekültügyi kvóták ellen indított, folyamatban lévő per, valamint a szolidaritás más módon való kifejezése - egyike sem igazolta a kötelezettségvállalások elmulasztását.

Az Európai Bizottság leszögezte: Magyarország, Lengyelország és Csehország az ismételt felszólítások ellenére továbbra is megszegi a tanácsi határozatokból eredő kötelezettségeket.

A három országnak mostantól egy hónapja van arra, hogy lépéseket tegyenek jogi kötelezettségeik teljesítése érdekében, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Magyarország az áthelyezési program kezdete óta egyáltalán nem tett lépéseket, Lengyelország 2015 decembere óta nem helyezett át egyetlen menedékkérőt sem és nem is tett erre vállalást. Csehország pedig tavaly augusztus óta nem helyezett át senkit és több mint egy éve nem is tett erre felajánlást.

Bár Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta az uniós bíróságon a kvótahatározatot, a bizottság tájékoztatása szerint Pozsony februárban több menedékkérőt is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett, így az ország ellen nem indult kötelezettségszegési eljárás.

 


Az Európai Bizottság jogi következményeket helyezett kilátásba Lengyelország ellen

Gyors jogi következményeket helyezett kilátásba szerdán az Európai Bizottság (EB) arra az esetre, ha Lengyelországban az államfői vétó ellenére végül elfogadják a kifogásolt törvényeket, amelyek a bírálók szerint aláásnák az igazságszolgáltatás függetlenségét.

A brüsszeli testület tagjai szerdai tanácskozásukon megvitatták a legfrissebb lengyelországi fejleményeket, és az egyeztetés után kiadott bizottsági közleményben tudatták: készen állnak azonnali hatállyal megindítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, amennyiben olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfelsőbb bíróság tagjait.

A bizottság újabb ajánlásokat küldött a lengyel hatóságoknak az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében, valamint kötelezettségszegési eljárást készített elő, amelyet a tervek szerint akkor fognak megindítani, amikor kihirdetik az Andrzej Duda elnök által már aláírt jogszabályt a bíróságok szervezetéről.

A jogállamisági mechanizmus keretében az EB korábban már két ajánlást is küldött Lengyelországnak, az ezekben szereplő aggályokat azonban - mint közölték - azóta sem sikerült orvosolni, sőt még súlyosabbá vált a fenyegetés a bírói függetlenségre és a jogállamiságra nézve.

Az újabb ajánlásban egy hónapot adtak a lengyel kormánynak arra, hogy rendezze az aggályos kérdéseket és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről, és az Európai Bizottság ettől függően dönt majd a további intézkedésekről.

Az EB-nek a bíróságok működéséről szóló négy új lengyel törvénnyel van problémája, amelyek közül kettőt aláírt, kettőt viszont megvétózott az államfő. A legfelsőbb bíróságot és az országos igazságszolgáltatási tanácsot érintő, megvétózott törvényjavaslatok mellett Brüsszel az elfogadott és a lengyel elnök által is jóváhagyott, a bíróságok szervezetéről szóló törvénytervezetre és arra a július 13. óta már hatályos törvényre vonatkozóan fogalmazott meg ajánlásokat Varsónak, amely a Krakkóban működő Nemzeti Bírói és Ügyészi Iskola működését szabályozza. Ez az intézmény az egyetlen Lengyelországban, amely bírákat és ügyészeket képezhet. Az Európai Bizottság szerint a tervezett változtatások a kormánypárt ellenőrzése alá vonnák a legfelsőbb bíróságot és az igazságszolgáltatás más területeit. Mint írták, ezen szabályoknak a jelenlegi formájukban rendkívül negatív hatásuk lenne, módszeresen aláásnák a bíróságok függetlenségét az országban.

"Az igazságszolgáltatás függetlensége lényeges előfeltétele az uniós tagságnak, az EU ezért nem fogadhat el olyan rendszert, mely lehetővé teszi a bírák önkényes menesztését. Amennyiben a lengyel kormány folytatja a bírói függetlenséget, illetve a jogállamiságot aláásó intézkedéseit, nem lesz más lehetőségünk, mint a hetes cikk szerinti eljárás aktiválása" - hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet elnöke.

Sajtóértekezletén Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke "teljes képtelenségnek", "ostoba szóbeszédnek" nevezte azokat a híreket, amelyek szerint egyszerre indítanák meg a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelország és Magyarország ellen.

Névtelenséget kérő illetékesek szerint Brüsszel készen akar lenni rá, hogy szükség esetén a nyári szabadságok ideje alatt is azonnal reagálni tudjon az esetleges varsói lépésekre, a biztosi kollégium ugyanis a mostani egyeztetést követően szeptember elején ül össze legközelebb.

A két megvétózott törvény egyike felmentené a legfelsőbb bíróság mostani tagjait, azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól. A másik pedig megszüntetné 15 jelenlegi bíró mandátumát a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS), akiknek az utódait a parlament alsóháza választaná meg, s nem a szakmai szervezetek, mint eddig.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.

Szakemberek ugyanakkor kiemelték, hogy az "atomfegyverként" is emlegetett eljárás megindításához a tagországok négyötödének támogatása is elegendő lenne, és ez a példátlan lépés már önmagában is erős figyelmeztetést küldene Varsónak.

MTI

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog