erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Bukarest: államfő kontra kormány

Az országot irányító okkult háttérhatalom bábjának nevezte a Claus Iohannist a szenátus elnöke. Iohannis: a kormánytöbbség nem kijavítja, hanem szétvagdalja az igazságszolgáltatást. Az államfő felszólította a kormányt, hogy tegyen le a tervezett járulék- és adóintézkedésekről.

A Romániát zsarolással és megfélemlítéssel háttérből irányító "párhuzamos állam" termékének és kiszolgálójának nevezte a jobboldali Klaus Iohannis államfőt csütörtökön a szociálliberális kormánykoalíció kisebbik, szabadelvű pártját vezető Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök.

Tariceanu az elnökhöz intézett nyílt levélben reagált arra, hogy Iohannis aznapi sajtóértekezletén "enyhén rögeszmés" emberként jellemezte őt, akire már nem is figyel oda. Az államfő megjegyezte: Tariceanu főleg azóta beszél okkult erőkről és "párhuzamos államról", amióta őt is bíróság elé állította a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
A szenátusi elnök - Románia második legfőbb közméltósága, akinek az államfő akadályoztatása vagy felfüggesztése esetén át kell vennie annak hatáskörét - válaszában leszögezte: az ellene "koholt vádak" alapján tavaly indított büntetőper nem kiváltója, hanem következménye annak, hogy immár három éve következetesen szót emel az ügyészség és titkosszolgálatok összefonódása ellen.
Tariceanu korábban is célozgatott arra, hogy a "párhuzamos állam" szerinte az államfő szolgálatában áll, most azonban nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a "párhuzamos állam" döntötte el 2014-ben az elnökválasztás kimenetelét, és Iohannist a szálakat háttérből húzogató háttérhatalom tette meg elnöknek azért, hogy "okkult terveit" kiszolgálja.
"Csak nem képzeli, hogy nem létező politikai érdemei vagy Nagyszeben polgármestereként elkövetett törvénytelenségei miatt nyerte meg 2014-ben a választásokat? Nem. Azért esett önre a párhuzamos állam választása, mert zsarolható és könnyen befolyásolható" - írta Tariceanu. Szerinte a román államfőről bebizonyosodott, hogy polgármesteri mandátuma idején okirathamisítással és csalással szerzett meg értékes nagyszebeni ingatlanokat, tehát rá is ugyanúgy illik az a "bűnöző" jelző, amit egyébként - a korrupcióellenes harcot zászlajára tűző - Iohannis előszeretettel használ politikai ellenfeleire.
A házelnök úgy vélekedett: Iohannis távolról sem az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében, hanem éppen annak politikai ellenőrzés alatt tartása érdekében ragaszkodik ahhoz, hogy az ügyészségi vezetőket az államfő nevezze ki. Tariceanu szerint a "párhuzamos állam" visszaéléseiről számos részletet hoztak nyilvánosságra a parlamenti különbizottságok által kihallgatott, a rendszer működését belülről ismerő tanúk, az államfő mégsem lépett fel ez ellen, pedig a legfelsőbb védelmi tanács vezetőjeként kötelessége lett volna.
A szenátus elnöke kifejezte meggyőződését, hogy Iohannis a "párhuzamos állam" kiszolgálója, amelynek támogatása nélkül nem maradhatna a politikában. Sorait azzal zárta, hogy minden megfélemlítési kísérlet ellenére tovább fog harcolni a demokratikusan választott tisztségviselők hatalmát elbitorló "párhuzamos állam" lebontása, módszereinek leleplezése érdekében.

Iohannis: a kormánytöbbség nem kijavítja, hanem szétvagdalja az igazságszolgáltatást

A jobboldali román államfő szerint valóban szükség van arra, hogy az igazságszolgáltatást szabályozó törvények alkotmánysértőnek bizonyult előírásait kijavítsák, de szerinte a szociálliberális kormánytöbbség nem kijavítja, hanem szétvagdalja az igazságszolgáltatást.

Klaus Iohannis csütörtöki sajtóértekezletén, újságírói kérdésekre válaszolva fejtette ki véleményét az igazságszolgáltatás reformját célzó kormányzati törvénykezdeményezéséről. Iohannis ezúttal nem kommentálta azt, hogy korlátoznák vétójogát az ügyészségi vezetők kinevezésénél, viszont nehezményezte azt, hogy a bírák és ügyészek szakmai ellenőrzését ellátó Igazságszolgáltatási Felügyeletet önállósítani akarja a kormánytöbbség.
"Az alkotmány szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) garantálja. Innen egyenesen következik, hogy az Igazságszolgáltatási Felügyeletnek is ennek keretében kell maradnia (...) Az elvet világosan leszögezi az alkotmány: a CSM képviseli az igazságszolgáltatást, nem a parlament. A parlament törvényeket hoz, amelyet a bíróságok alkalmaznak. Ezeket nem szabad összekeverni" - érvelt Iohannis.
Hozzátette: bízik a román igazságszolgáltatásban, amely szerinte jelenleg független, és jól működik. A Romániát ügyészállamként, okkult erők által irányított országként leíró Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnökről azt mondta: az utóbbi időben "enyhén rögeszmés" ember benyomását kelti, főleg azóta, hogy őt is bíróság elé állította a korrupcióellenes ügyészség. "Romániában nincsenek okkult láthatatlan erők, és semmiképpen sem létezik Romániában egy párhuzamos állam" - szögezte le Iohannis.
Arra az újságírói felvetésre, hogy talán a korrupcióval megvádolt tisztségviselőket is megilleti az ártatlanság vélelme, az államfő kifejtette: ez minden bírósági eljárás alá vont állampolgárra érvényes, csakhogy az ember bizalmát igénylő politikusokkal szemben alapkövetelmény a feddhetetlenség.
"Az állam vezetésében nincs mit keresnie olyan politikusnak, akit korrupcióval, sikkasztással, hazugsággal, vagy bűnpártolással vádolnak, amíg nem tisztázza magát. Ha ártatlannak bizonyult, visszatérhet a politikába és azt mondhatja: igazságtalanul vádolták meg, és jött, hogy megváltsa az országot" - ironizált a román elnök.
Klaus Iohannist arról is megkérdezték: szándékában áll-e még kiírni azt a népszavazást, amelyet az év eleji tüntetések idején kezdeményezett a korrupcióelleni harc folytatásáról. Az elnök azt mondta: minden alkotmányos eszközt latba fog vetni annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás megőrizze függetlenségét.
Az államfőhöz közel álló jobbközép ellenzék azzal vádolja a kormányoldalt, hogy a tervezett módosításokkal politikai felügyelete alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, megakadályozandó a korrupt politikusok elszámoltatását. A PSD-ALDE koalíció szerint az igazságszolgáltatás reformjára azért van szükség, mert számos, a működését szabályozó előírás alkotmányellenesnek bizonyult, az ügyészek túlhatalma pedig visszaéléseket tett lehetővé.

Az államfő felszólította a kormányt, hogy tegyen le a tervezett járulék- és adóintézkedésekről

 Élesen bírálta a bukaresti szociálliberális kormánytöbbség gazdaságpolitikáját csütörtökön a jobboldali Klaus Iohannis államfő, felszólítva a kormányt, hogy tegyen le a tervezett járulék- és adóintézkedésekről, amelyek jövő évtől a munkavállalókra hárítanának minden tb-járulékot.

Az elnök a Tudose-kormány júniusi beiktatásán is használt kifejezését megismételve arra figyelmeztette a PSD-ALDE koalíciót, hogy "hagyja abba az adópolitikai ugrabugrálást", a tervezett intézkedések ugyanis szerinte olyan kalandba sodornák az országot, amely csak rosszul végződhet.
Iohannis szerint hamis a koalíció azon állítása, hogy nőnének a nettó bérek. Úgy vélte: a kormány nem megalapozott gazdasági számítások, hanem egy "fércmű" alapján akarja máról holnapra felforgatni az adó- és járulékrendszert.
Az elnök felhívta a figyelmet, hogy az uniós szinten kiemelkedő román gazdasági növekedés főleg a fogyasztáson alapul, de közben csökkentek az állami beruházások és a külföldi befektetések is, ami megkérdőjelezi a növekedés fenntarthatóságát. Rámutatott: az ország az államháztartási hiány mértéke szempontjából is rekordot dönt az unióban, tehát a szociálliberális PSD-ALDE koalíció hitelből költekezik, aminek törlesztését a következő generációkra hagyja "örökül".
Hozzátette: Románia adóbevételei a gazdasági növekedés dacára történelmi mélypontra csökkennek, alig haladják meg a GDP 25 százalékát.
A 3329 lejes (225 ezer forint) bruttó átlagbér példáját alapul véve Iohannis rámutatott: a jelenleg 2335 lejes nettó bér januártól csak három lejjel növekedhet, de csak akkor, ha a munkaadó jóhiszeműen nem csökkenti az illető munkavállalóra fordított 4086 lejes bérköltséget, vagyis a bruttó fizetés növelésére fordítja, és nem teszi zsebre azt a pénzt, amit jelenleg a járulékokra fordít. Az elnök érthetetlennek nevezte, mi célt szolgál az adó- és járulékrendszer felforgatása, ha az nem eredményez jövedelemnövekedést és mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek tiltakoznak ellene.
Jelenleg a romániai munkavállalók bruttó fizetéséből 16,5 százalék társadalombiztosítási járulékot vonnak le, amely felett a munkáltatónak is be kell még fizetnie a bruttó bér 22,75 százalékának megfelelő tb-járulékot. A kormány jövő évtől egyedül a munkavállaló bruttó fizetését akarja megterhelni 35 százalékos tb-járulékkal, míg a munkáltatónak ezenfelül csak a bruttó bér 2,25 százalékának megfelelő összeget kell befizetnie a munkabiztosítási alapba. A jövedelemadó a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökkenne januártól.
A tervezett adó- és járulékintézkedésekről sürgősségi kormányrendeletet akar elfogadni a bukaresti kormánytöbbség, kevesebb mint két hónappal tervezett hatályba lépésük előtt.

 

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog