"Nem csak kenyérrel él az ember. Ezt mindenki tudja, nemcsak a Bibliá­ból, de érzi, még akkor is, ha a mai kor embere leginkább a kenyeret helyezi előtérbe Isten igéjével szemben.

 

A Fülöp-szigeteken történt terrortámadás egyértelmű jelzés, hogy azokat, akik Krisztus követését választották, célba vették. Egyszerűen azért, mert ők nem csak kenyérrel élnek. Ilyenkor lehet nagyon könnyen elveszni a részletekben, hiszen a Fülöp-szigetek nem valami békés hely, régóta folyik a gerillaharc a különböző muszlim terrorcsoportok és a hadsereg között.

De roppant fontos, hogy ne vesszünk el, s legalább mi ne úgy tekintsünk erre a tragédiára, mint egy távoli ország belső eseményére. Keresztényeket öltek meg, mert valaki őket tette meg bűnbaknak.

Keresztényeket öltek meg, mert ők is olvasták a Bibliát, és azt hallották, hogy a másik arcukat is odafordítják a keresztények, ha megütik őket. Ebben igazuk is van. Nem fognak keresztény milíciák berontani a muszlimok imaházába, hogy vérfürdőt rendezzenek. Eltemetik a halottakat, és abban bíznak, hogy nem történik hasonló szörnyűség.

Pedig meg fog történni, pontosan azért, mert a kereszténység nem tud védelmet biztosítani az övéinek. A kereszt közel ezerötszáz évig uralkodott Európán és így az egész világon, és senki számára nem volt kérdés, hogy a hit védelmezőinek, képviselőinek milyen lehetőségeik vannak. Fegyverei és politikai ambíciói is voltak, elképzelése a jövőről.

Más vallásoknak még központi irányítása sincs. Csak követői. A keresztények maguk is azt hitték, hogy a hitért nem kell megküzdeni, az úgyis győzni fog, hiszen az egyház egy sziklaszilárd, tökéletesen hatékony gépezet, amely sosem téved, és a világ legnagyobb hatalmai is – elméletileg – Krisztust követik.

Közben pedig elfelejtettünk keresztények lenni, és kimondani, hogy azok vagyunk. Amikor valahol egy keresztény bajba kerül, felkiálthat, hogy ­„Testvéreim, védjetek meg!”. De egyetlen ország se fogja úgy érezni, ő a megszólított, mert egyetlen ország se vallja magát keresztény országnak. Olyanok vannak, akik elismerik, hogy a lakosság nagy része keresztény, de ezt amolyan­ magánügyként kezelik, mint azt, hogy valakinek milyen színű a szeme. Nem lényeges kérdés.

Magyarország így hihetetlen döntést hozott a Hungary Helps programmal. Már-már történelmi horderejű, hogy az egyenszürke Európai Unió tökéletesen toleráns, így teljesen karakterét veszített tömbjéből az egyik ország kijelenti magáról, hogy ő milyen értékeket követ, és hajlandó segíteni azoknak, akik a világ másik felén félnek."

Sitkei Levente

Teljes cikk: magyaridok.hu

• < Előző
• Következő >