Nem, ez nem egy helyi válság. Ez Olaszország adósságára épül és azok szenvednek majd igazán, akik kölcsönadták a pénzt. Mert ezt a pénzt senki nem fizeti majd vissza, ami megsemmisítőleg hat az olasz bankok mérlegeire. A veszély az, hogy Olaszország nagy ország, nagy adóssággal. Az olasz kölcsönöket újracsomagolják és eladják, az olasz bankok pedig olyan nyugati bankoktól vesznek fel hitelt, akik az olasz adósságra, mint fedezetre nyújtanak hitelt. Mivel Olaszország a negyedik legnagyobb európai gazdaság, a rendszerszintű kockázatok központja.
Az olasz elnök a megválasztott koalíció helyett kezdetben egy volt IMF-es technokratát bízott meg kormányalakítással. Ennyire felülírja a vállalati és üzleti elit érdeke a demokratikus választások eredményét?
Óriási politikai változás tanúi vagyunk: az előző elit mindig azt feltételezi, hogy az új elit inkompetens és vezetni kell őket. Az elitek között azonban egy természetes körforgás van.
Jó példa erre, hogy az olasz elnök is megkerülte volna az olaszok döntését. A választók épp annak a politikának a folytatására mondtak nemet szabad és méltányos választásokon, amit az olasz elnök IMF-es jelöltje képviselt. Erre az akcióra az utókor úgy tekint majd, mint a vesztesek, azaz a régi elit manőverére a nyertesekkel szemben. Egy technokratikus akadályra, amelynek csak az a célja, hogy megakadályozza egy megválasztott kormány hivatalba lépését.
Az új olasz kormány az hangoztatja, hogy Olaszországot pénzügyileg elfoglalták a németek, a franciák és az eurokraták.
A pénzt az olaszok kérték kölcsön, az európaiak pedig nekik adták. Mindkét fél cinkos a válságban. Olaszországot nem foglalták el, de ha kölcsönkérek és nem fizetem vissza, akkor a bank jön és viszi a bútorokat.
Ön azt állítja, hogy Németország bukása is elkerülhetetlen. Mi lehet az oka a látszólag legerősebb európai ország válságának?
Németország a GDP-je felét exportálja, a legnagyobb kereskedelmi partnere jelenleg az USA. A német bankok – a Deutsche Bank és a Commerzbank – gyengesége és a világ negyedik legnagyobb gazdaságának rendkívüli kitettsége Németország durva függését mutatja a vásárlóitól. A német export öt százalékos esése a német GDP közel 2,5 százalékos csökkenéséhez vezetne.
Nem kerülhetünk el egy új válságot azért sem, mert a pénzügyi közösség csak az aggregált gazdasági növekedésre figyel és azt akarja optimalizálni. Emiatt a pénzügyi szereplők olykor vakok a nemzeteken belüli vagy azok közötti veszélyes egyensúlytalanságokra. A politikusok figyelmét viszont mindez nem kerülheti el.
Angela Merkel jövőjét is borúsan látja?
Szerintem nem ez a fontos kérdés.
Elérték a válságpillanatukat 2008-ban, és azóta sem voltak képesek az újragondolásra.
Ez veszélyezteti az unió jövőjét is. Mikor szűnik meg az EU?
Az európai intézmények nem oszlanak fel, hanem a helyükön maradnak. De a felbomlás már most is történik.
egyszerűen figyelmen kívül hagyják Brüsszel azon szabályait, amelyeket nem szeretnek. A második legnagyobb európai gazdaság a kilépés mellett döntött, Európa pedig annyit tudott válaszolni, hogy majd megtanítjuk nekik a leckét. Az EU megbukott, de nem látszik egyértelmű alternatívája.
Ez esetben mi, magyarok egy hanyatló Német- és Oroszország közé ékelődve, közép-európai hatalmi űrben létezünk majd. Mit várhatunk ettől a jövőtől?
Lengyelország gyorsan emelkedik fel meghatározó hatalommá és már ki is alakított egy antantot a románokkal és az USA-val. Józef Piłsudski, a modern Lengyelország alapítója találta ki az Intermarium elméletét, ami egy a Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő szövetség lenne. A világháborúk között ez nem valósult meg, de most sikerülhet. Erős szövetség van Lengyelország, Románia és az USA között.
Melyik ország lesz a 21. század nyertese Európában?
A kelet-európaiak. Kelet-Európa meggyőző gazdasági növekedést mutatott az elmúlt évtizedben. Vállalatok szerte a világból továbbra is itt akarnak befektetni, mert a régió magas minőségű emberi tőkét kínál. Ha sikerül megszabadulniuk a német és uniós szabályozási kötöttségektől, akkor további dinamikus növekedést élvezhetnek, a szellemi tőkéjük megvan hozzá.
Biztosan lesznek ugyanakkor veszélyek is: melyek a Magyarországra leselkedő legnagyobb politikai kockázatok?
Saját maguk, a magyarok. Minden országra önmaga jelenti a legnagyobb politikai veszélyt. A magyarok számára a legfőbb probléma ugyanakkor az, hogy
Van jövője a nemzetállamoknak Közép-Európában?
Természetesen.
Írta: Oláh Dániel
(Fotó: Brain Bar)