"Újra fellángolt a vita az amerikai konzervatív katolikusok között a liberális demokráciáról. Vajon összeegyeztethető a katolicizmus és a liberális rendszer?

 

Liberális hagyomány és liberális ideológia

A kiváló brit történész ugyanis megkülönbözteti egymástól a liberális hagyományt és a liberális ideológiát.

A liberális hagyomány a szabadság eszméjére épül, ami elválaszthatatlan a nyugati civilizációtól. Dawson okfejtése szerint ez a régi hagyomány valóban mélyen gyökerezik a középkori keresztény európai kultúrában, és nem a reneszánsz vagy a felvilágosodás idején fedezték fel. Ez

az eszme abból indul ki, hogy a személynek az „állammal” szemben is vannak elidegeníthetetlen jogai, és jó, ha a társadalom szervezete számos autonóm közösségből áll.
Ezért ez a hagyomány nem áll ellentétben a katolikus tanokkal.

Az sem a véletlen műve, hogy a régi liberális hagyomány és a szabadság teljes felszámolására törekvő XX. századi totalitárius ideológiák nem ápoltak jó barátságot.

Az európai gondolkodást évszázadokig meghatározó angol liberális ideológa a XVII. században jött létre, a politikai szabadság középkori hagyományaiból és a szellemi szabadság eszméjéből, és ebből fejlődött ki fokozatosan a politikai liberalizmus. John Locke befolyása miatt központi eleme a szabadság.

Miben más a francia liberális ideológia?

Ezzel szemben a francia liberális ideológia inkább filozófusok terméke, kevésbé gyakorlatias, nagyon merev, dogmatikus és intellektuális. Alexis de Tocqueville szerint a franciáknál Rousseau győzött Locke felett, ezért a hangsúly az egyenlőségen van. A francia gondolkodóknak tetszett a puritán individualizmuson alapuló angol polgári társadalom, de a mintát nem tudták alkalmazni a Francia Királyságra. Megszállottsággal küzdöttek az ész és tudomány uralmáért a hagyomány és tekintély erőivel szemben. Ebben

akadályozta őket a régi rend, a francia abszolutizmus és a katolikus klérus befolyása, a kultúra és a keresztény vallás harmonikus egysége.

A liberális ideológia tagadta, hogy az emberi társadalomnak fejet kell hajtania az isteni törvény előtt, ezért a hatalom forrását a népből eredeztette. XVI. Gergely, XI. Piusz és XIII. Leó pápa a tomista filozófiát követve, az objektív igazságot tartotta szem előtt, és egy ideális katolikus társadalomból indult ki. Ebből kifolyólag körleveleikben élesen elítélték a liberális ideológiát.

A liberális ideológia mérlege

Dawson leszögezi, hogy a kereszténység XVI. századi teológai megosztását kihasználva a lendületbe jövő liberalizmus átformálta a világot. Hatalmas emberi energiákat szabadított fel, de képtelen volt arra, hogy irányítsa ezeket. Mivel a XIX. századot meghatározó európai liberális civilizáció, szinte vallásos hittel és megingathatatlan optimizmussal, az evilági haladásra koncentrált, ezért olyan spirituális űrt hagyott maga után, ami kikövezte a totalitárius diktatúrák útját.

E sorok írója szerint a keresztény civilizációval ellentétben

a liberális ideológia nem tudott, és ma sem tud választ adni az emberiség legmélyebb, lelki szükségleteire.


Ezért egy katolikus tisztelheti a liberális hagyományt, de soha sem képviselheti a liberális ideológiát."

Kapcsolat

Szék-helyek.ro 

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László


Adatkezelési tájékoztató 

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, a Nagy haború  oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál)  jogvédelem alatt áll. A szerző engedélyével másolható vagy sokszorosítható.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.szekhelyek.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog