erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Anyaország: Vendégmunkás is kevés van


Az eddigi tapasztalatok szerint a határon túlról érkezett munkaerővel sem tudják lefedni a cégek a kapacitást

Fotó: MTI/Balázs Attila

Némileg megugrott a hazánkban dolgozó külföldi munkavállalók száma, ugyanakkor koránt sincsenek annyian, mint amekkora létszámra szükségük lenne a cégeknek – tudta meg a Magyar Idők a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek felmérései alapján. A nyelvi különbségek, valamint a magas nyugat-európai fizetések még mindig a továbbutazásra ösztönzik a környező országok munkavállalóit. Elsősorban Szerbiából, Ukrajnából, valamint Romániából érkeznek dolgozók. A cégek a magyar ajkúakat látnák szívesen, ám elsősorban a munkaerőhiány kezelése a cél. A legtöbb gond az ukránokkal akad.

 

– Továbbra sem jellemző, hogy nagy létszámban érkeznének hazánkba a környező országok dolgozói, habár a munkaadók rendszeresen toboroznak, sokszor munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül – mondta a Magyar Időknek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Az érdekképviselet saját felmérésére hivatkozva az elnök arról tájékoztatott: a vállalkozások elsősorban a hazai munkaerőt keresik, azonban ha az nem áll rendelkezésre, akkor a határon túli magyarokat, vagy a környező országokban élőket is szívesen látják, elsősorban Szerbiából, Romániából.
Ukrajnában is toboroznak dolgozókat, sok esetben sikertelenül. Elsősorban a feldolgozóiparban, a gyártás területén tevékenykedő vállalatoknál eltérő a hagyományos és a kölcsönzött munkaerő aránya, van olyan üzem, ahol a munkavállalók 60 százalékát már kölcsönzik. Több helyen feszültséget is okoznak a külföldi munkavállalók, mivel vannak olyan cégek, amelyeknél ugyanazért a munkabérért dolgoznak a külföldiek, mint a hazaiak, de biztosítanak nekik utazást, valamint szállást és egyéb juttatásokat is.
Mészáros Melinda a munkaerő-kölcsönzők tevékenységével kapcsolatban arról is beszélt, jellemző, hogy a munkaerőt csak rövid távra biztosítják az adott vállalkozásnak, ezt követően pedig új munkahelyet keresnek annak érdekében, hogy magasabb béreket tudjanak kialkudni. Elsősorban a nagyobb cégek szerveznek ki sokszor bizonyos munkafázisokat alvállalkozóknak, hogy csökkentsék a munkavállalókkal kapcsolatos terheiket. Arra is van példa, hogy a hazai cégek áttelepülnek az unión kívülre, ám ennek nem csak a munkaerőhiány az oka. Mészáros Melinda emellett hangsúlyozta: a Liga tagszervezetei olyan munkakörökkel is találkoztak, amelyeket nem lehet külföldiekkel feltölteni, elsősorban az önkormányzati területeken. Az érdekképviseleti vezető hozzátette: egyelőre nem beszélhetünk arról, hogy a külföldi munkavállalók alacsonyabb fizetést kapnának, mint a hazaiak, ezért a vendégmunkások beszervezésének nincs bérletörő hatása.

László Zoltán, a vasasszakszervezetek alelnöke kérdésünkre úgy fogalmazott, továbbra is előfordul, hogy a vendégmunkások – elsősorban az ukrán anyanyelvűek – hamis papírokkal érkeznek. Több olyan eset is előfordult, hogy az adott munkakörben elvárt szakképesítésről volt az illetőnek papírja, azonban a végzettséget igazoló dokumentum hamis volt. Így a munkáltató végül nem tudta alkalmazni az illetőt. Ennek az az oka, hogy az Ukrajnában jellemző állapotok miatt gyakorlatilag mindenről lehet megfelelő papírt szerezni. A másik probléma pedig, hogy a munkavállalási engedély birtokában továbbállnak a dolgozók Nyugat-Európába. Ráadásul sokan feketén dolgoznak a szezonális ágazatokban, többek közt a mezőgazdaságban vagy a vendéglátásban.
A munkaadói oldal szerint a jelenleginél több vendégmunkásra lenne szükség, de még mindig nem éri meg hazánkban munkát vállalniuk a külföldieknek. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a Magyar Idők kérdésére arról beszélt: a szer­biai és a magyarországi fizetések között nincs akkora különbség, hogy megérje idejönni dolgozni, a nyugat-európai szívóhatás továbbra is erős, ezért aki teheti, továbbra is a gazdagabb országok felé veszi az irányt. Emellett sokszor problémát jelentenek a nyelvi különbségek: egy ukrán munkavállalónak sokkal egyszerűbb elsajátítania a lengyel nyelvet, mint a magyart. Rolek ugyanakkor kiemelte, hogy a korábbi években tapasztaltaknál többen vállalnak nálunk munkát a környező országokból, sokan külhoni magyarok.
– Ma már a felmérések szerint több külföldön dolgozó magyar jön haza, mint amennyien elhagyják az országot – mondta lapunk kérdésére Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kiemelte: a bérfelzárkóztatásnak is köszönhető, hogy sokkal kevesebben mennek külföldre dolgozni, mivel a keresetek több tízezer forinttal magasabbak, mint tavaly.
Ezzel a folyamattal párhuzamosan ugyanakkor a termelékenységüket, hatékonyságukat is növelniük kellene a cégeknek, az új berendezések pedig kiváltanák azon munkaköröket, ahova nem találnak szakembereket. Ugyanakkor az Észak-Dunántúlon, valamint a Közép-Magyarország régióban továbbra sincs elegendő munkavállaló. Ma már Vas megyében is súlyos gondot jelent a létszámhiány. A bérfelzárkóztatás mellett a kamara vezetője szerint a felnőttképzést is erősíteni kell annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló munkaerő tudásszintje megfelelő legyen az adott feladat elvégzéséhez.

Nagy Kristóf

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog