erdelyikonyv.eu

 

 

 

 

 

Budapest: Ellenzéki Állatfarm

A “korrupció, oktatás, egészségügy” téma eredménytelensége után most az Állatfarm című könyvből vesznek új példát: “Négy láb jó, két láb rossz!”

 

Az ellenzék nem talál fogást a kormányon. A balliberális pártok 2010 után a demokráciát és a média szabadságát féltették itthon, valamint a számukra elérhető nemzetközi és uniós fórumokon. A magyar demokrácia és a média viszont köszöni szépen, külön-külön és együtt is jól van, működik.

2014 után új lemez következetett, a “korrupció, oktatás, egészségügy”, amihez cukiságkampányával utóbb a Jobbik is csatlakozott. Az eredmény a 2014 előttihez hasonló, az ellenzéki pártok támogatottsága leginkább vízszintes “halotti görbékhez” hasonlít, jottányit sem javul.


A 2018-as országgyűlési választásokhoz közelítve ismét lemezt váltanak, most éppen a “Brüsszel jó, Moszkva rossz” kommunikációs panel következik, ami Orwell Állatfarmjának “négy láb jó, két láb rossz” logikáját követi.

Persze ezt sem a mi derék ellenzékieink találták ki, hiszen a brexit óta Angliától Lengyelországig, és újabban már Romániától Franciaországig és nemsokára Olaszországig az unióhoz tartozás a globalizáció nyerteseit támogató európai pártok új jelszava. Ennek szimbóluma az uniós zászló.

Az ellenzék (beleértve a Jobbikot is) most azt akarja elhitetni, hogy a kormány ki akarja vinni az országot az EU-ból, és ezt csak ők akadályozhatják meg. Eddig az új sztori.

Az ezt alátámasztani hivatott érvelés már sokkal zavarosabb. Fő érvként azt hozzák fel, hogy 2020 után elfogynak az uniós fejlesztési források, és már “nem lesz mit ellopni”. Azt mindenki tudja, hogy Anglia távozása után kisebb lesz a 2020-től kezdődő uniós költségvetés keretösszege. A brexit tárgyalásokon viszont látszik, hogy az angolok a brexit után is fizetnek majd valamennyit az egységes belső piachoz való hozzáférésért, tehát a csökkenés a várt 20 százalékosnál biztosan kisebb lesz.

Amit az ellenzék az uniós fejlesztési források “ellopásának” tart, az mások szerint csupán az a változás, hogy immáron főszabályként nem külföldi cégek a legnagyobb beruházások fővállalkozói és haszonélvezői, amelyek osztrák lapinformációk szerint 2010 előtt a “virágoknak” és “madaraknak” osztottak vissza kenőpénzt, hanem magyar cégek. A pénz nagyrésze már az országban marad.

A hazánknak juttatott uniós források egyébként hazai befizetésekből is táplálkoznak, hiszen a többi tagországhoz hasonlóan Magyarország is átengedte vámbevételeit és ÁFA-bevételei egy részét az uniónak. Az igaz, hogy többet kapunk, mint amennyit befizetünk, de akkor sem “ingyen” pénzről van szó, aminek csupán át kéne folynia az országon “vissza a feladóhoz”.

Egy további zavaros ellenzéki érv, hogy Orbán Viktor azért akarná kivinni az országot az unióból, hogy “kivonja magát a “demokrácia eljárás” hatálya alól. Itt érdemes emlékeztetni a médiatörvényre, ahol ugyanezt a demokráciaféltést adták elő, majd az Európai Bizottság mindössze négy(!!!) konkrét kifogást tudott csak uniós jogszabályokkal alátámasztani, amit a magyar kormány azonnal orvosolt is.

A nagyszámú idegen népesség — Brüsszel és Berlin által többségi szavazással keresztülboxolt — kötelező betelepítési kvótája ellen Budapest, Pozsony és Varsó az EU Bíróságához fordult, ami a bevett jogállami út egy tagállam által vitatott uniós döntés megtámadására. Ez is messze van a kilépéstől.

Legnagyobb baromságként hallhatjuk azt az érvet, hogy a Fidesz-kormány az EU helyett Moszkva Euroázsiai Gazdasági Unióját választaná. Azt már nem teszik hozzá, hogy ezt nemrég még a Jobbik hangoztatta, és azt sem, hogy nincsen ilyen kormányzati szándék.

A válaszadó magyarok és lengyelek 70-80 százaléka támogatja országa uniós tagságát, hazánk mindig is a nyugat részeként látta magát. Az EU és a NATO tagjaként viszont párbeszédre és jó kapcsolatokra törekszünk a feltörekvő keleti országokkal, köztük a magyar gázellátás szempontjából fontos Oroszországgal. Erre törekszik Németország is, amely fenyegető amerikai szankciókkal szemben is megduplázná az orosz-német Északi Áramlat gázvezeték kapacitását.

Magyarország a nyugati integrációs rendszerek tagjaként érvényesítené a 2010 előttihez képest hatékonyabban nemzeti érdekét. Ennek a politikának a sikerét ismeri el többek között a Huffington Post cikkírója is, aki szerint Brüsszel képtelen elbánni a nemzeti érdekeit következetesen és az uniós kereteken belül is eredményesen képviselő Budapesttel és Varsóval.

Kiszelly Zoltán politológus, mozgasterblog.hu

Kapcsolat

Szék-helyek.ro hírportál

525400 Kézdivásárhely

42-es Udvartér 1.sz.

Telefon: 0040 742 210 505

E-mail: szekhelyek@gmail.com

Kapcsolattartó: Tóth László

Felhasználási feltételek

Szerzői jogok

  Minden, az www.nagyhaboru.szek-helyek.ro oldalain megjelenő tartalom (cikk, kép, videó, egyéb) a Szék-helyek portál  (továbbiakban Portál) szellemi tulajdonát képezi, vagy jogvédelem alatt áll.
A www.felsoharomszek.szek-helyek.ro és www.hirlap.szek-helyek.ro  hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.

Bővebben szerzői jog