Sérti a román alaptörvényt a parlament nyári rendkívüli ülésszakán megszavazott, a kisebbségi anyanyelvhasználatról is rendelkező új közigazgatási törvénykönyv - állapította meg kedden a román alkotmánybíróság. 

 

    A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ szavazataival a parlament júliusi rendkívüli ülésszakában fogadta el a bukaresti képviselőház. 
    A jogszabály ellen a jobboldali államfő, illetve a jobbközép ellenzék emelt alkotmányossági óvást. Egyebek mellett az önkormányzati elöljáróknak előirányzott speciális nyugdíjakat kifogásolták, ugyanakkor a 17 éve hatályos és az újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat is támadták.
    A kódex a közterületek többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos 
pontosításokat tartalmaz.
    A taláros testület szerint sérült a kétkamarás parlament alkotmányos elve, vagyis a képviselőház olyan fontos változtatásokat épített a jogszabályba, amelyeket a tervezetről korábban szavazó szenátusnak nem volt alkalma megvitatni - tudatta az Agerpres hírügynökség.
    Az alkotmánybíróság többszöri halasztás után hozta meg döntését. A testület keddi határozatát ismertető első beszámolókból nem derült ki: hogy a taláros testület helyt adott-e a magyarság jogait elvitató óvásoknak is, vagy csak procedurális hibák miatt minősítette alkotmánysértőnek a jogszabályt.
    Az új közigazgatási kódexbe foglalt kisebbségvédelmi előírások egyelőre nem léphetnek hatályba. A tervezet visszatér a parlamentbe, amely várhatóan - az alkotmánybíróság később megjelenő indoklásának függvényében - fogja kiigazítani a jogszabályt.

 Cseke Attila RMDSZ-es  szenátor így vélekedik a visszautasításról

"Az új közigazgatási törvénykönyv elfogadásakor a parlamentben megsértették a kétkamarás törvényhozás elvét, illetve elmulasztottak egy véleményezés kikérést. Cseke szerint, ha ezt nem teszik meg, akkor ez mindig vitára, akár alkotmányossági óvásra is adhat okot"

Cseke rámutatott, hogy az RMDSZ javaslatára a törvénytervezetbe belefoglalt rendelkezések nagy része nemzetközi egyezményeken alapszik, olyanokon, amelyeket Románia már aláírt és jóváhagyott. 

"Mások pedig a mi olvasatunkban logikusak. Mondok egy konkrét példát. Az alkotmány előírja, hogy ahol a kisebbség számaranya 20 százalék felett van, kötelezően ki kell tenni a helységnévtáblákat, illetve az anyanyelv-használatot biztosítani kell. Innen a mi olvasatunkban teljesen logikus, hogyha ezek kötelezettségek, akkor ezeket minden önkormányzatnak meg kell tennie, ha 20 százalék felett van egy kisebbség számaránya, viszont, ha 20 százalék alatt van az arányuk, akkor a lehetőséget biztosítani kell, hogyha van helyi akarat rá, akkor ezt szintén megtegyék" - mondta.

Tóth László

Az idézetek a transindex.ro portálról vannak.