Umberto Eco keményen támadja a közösségi hálózatokat: „Ez az ostobák inváziója. A tévé a falu hülyéjét tolta előtérbe, akivel szemben a néző magasabb rendűnek képzelte magát. Az internetben az a drámai, hogy az igazság birtokosaként tolta előtérbe a falu hülyéjét” 

Romániai magyar sérelmekről az EP-ben
2018. április 19. (csütörtök) 19:43
article thumbnailAz Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Munkacsoportja (az ún. Kisebbségi Intergroup) mai strasbourgi ülésén Tőkés László erdélyi EP-képviselő egy újabb magyarellenes román intézkedésről tájékoztatta – elsőként – felszólalásában a képviselőtársakat, mégpedig a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a román tannyelvű Petru Maior Egyetem tervezett egyesítéséről.

Kőrösi Csoma Sándort idézték szülőfalujában, Csomakőrösön és a szomszédos Kovászna fürdővárosban születése 234. és halála 176. évfordulóján.

 

A 29. alkalommal megszervezett négynapos Kőrösi Csoma Sándor Napok keretében tudományos konferenciát, kiállításmegnyitókat, koncerteket, előadásokat tartottak.
A Kovászna megyei önkormányzat közleménye szerint a csomakőrösi református templomban tartott szombati emlékező istentiszteleten Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházkerület római katolikus püspöke mondott prédikációt.
A nagy keletkutató csomakőrösi szobra előtt mondott beszédében Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője azt idézte, hogy a magyar nagyközönség legszélesebb rétegei ma is a regényes vállalkozót, a kalandos utazót, a szigorú aszkétát, az adott szó mellett minden körülmények között kitartó magyar jellemet, a magyar ősregék álomkergetőjét, vagy a különc nyelvbogarászt látják Kőrösi Csoma Sándorban, holott az ő helye ott van a művelt világ legnagyobb szellemeinek pantheonjában.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke szerint akinek van belső iránytűje - amiként Kőrösi Csoma Sándornak volt - az ismeri a célhoz vezető utat.
"Nekünk, székelyeknek a mélyebb hangokra, tágabb összefüggésekre, a saját álmunkra kell figyelnünk. (...) Ezeréves múltunk erőt adó nyugalmával mondjuk, kell, hogy legyen újra székely álom. Egy gazdag és erős Székelyföld. Egy olyan régió, amelyet saját erejükben bízó, büszke emberek építenek maguknak" - hangsúlyozta a szobor előtt mondott beszédében a tanácselnök.
A koszorúzást követően a résztvevők Kőrösi Csoma Sándor újraépített szülőházához vonultak, ahol Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, a rendezvény egyik fővédnöke méltatta a keletkutató szellemi örökségét.
A Kőrösi Csoma Sándor emlékérmet idén posztumusz kapta Kubinyi Anna és Gazdáné Olosz Ella textilművész.
Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Napok főszervezője azt hangsúlyozta zárszavában, hogy Kőrösi Csoma Sándor nemcsak Csomakőrösé, hanem az egész magyarságé is, mindenkinek feladata emlékét éltetni. Úgy vélte, az évről-évre megrendezett tudományos konferencia feladata nemcsak Kőrösi Csoma Sándor munkásságának a jobb megismerése, hanem az is, hogy támpontokat nyújtson a gyökereit kereső magyarságnak, és éltesse a nemzettudatot.

MTI/Szék-helyek